Évfordulók a Répce-vidéken 2022

300 éve, 1722. 12. 07-én született Ságon tolnai Festetics Pál gróf „egy vagyonos köznemesi családban, Festetics Kristóf (1696-1768) somogyi alispán, királyi tanácsos, szeptemvir és mezőszegedi Szegedy Judit (1705-?) gyermekeként. Tanulmányaiton, Bécsben, 1742-1743-ban pedig Lipcsében végezte, ahol Johann Christoph Gottsched tanítványa volt. Hazatérve a kőszegi kerületi táblánál egy ideig joggyakornok, majd 1748-tól Sopron vármegye helyettes alispánja. 1749 novemberétől 1756 májusáig a vármegye megválasztott alispánja, 1751-ben országgyűlési követe.
1756-ban rövid ideig a kőszegi kerületi tábla ülnöke volt, de még ugyanebben az évben a bécsi központi hatóságokhoz rendelték. 1758-ban udvari, 1759-ben kancelláriai tanácsos lett, majd 1762-ben rangjának megtartásával az Udvari Kamarához került. Ez állásában Mária Terézia bizalmasává lett, akinek felkérésére javaslatokat készített az 1764-i országgyűlés elé terjesztendő királyi előterjesztésekhez, többek között az adó felemelése, a nemesi felkelés reformja, az országgyűlést követően pedig az úrbérrendezés tárgyában.
Festetics Pál, a Magyar Kamara alelnöke magyar grófi címet nyert Mária Terézia magyar királynőtől 1772. február 24-én. Mária Terézia királynő kinevezte titkos tanácsossá és a magyar kamara alelnökévé. 1777-ben Baranya vármegye főispánjává nevezték ki.
1772-ben háromosztályos gimnáziumot alapított, aminek fenntartója is volt egyben. Az ő nevéhez fűződik még Keszthelyen a Szentháromság-szobor, a templom főoltára, a heti vásár tartásának joga, Keszthely első tűzoltókocsijának a vásárlása." 1782. 04. 07-én hunyt el Pozsonyban.
(wikipedia.org/wiki/Festetics_P%C3%A1l_(kamarai_aleln%C3%B6k)

275 évvel ezelőtt, 1747. 03. 04-én született Csepregen dr. Szabó Imre kanonok. Szülei: a nemesi származású Szabó Mihály és Hegedűs Anna. A teológiát Nagyszombaton, majd Rómában végezte. Rómában avatták a teológia doktorává 1771. március 26-án és szentelték pappá. Hazatérve a győri püspöki szentszék esküdt jegyzője lett, ahol öt évet és egy hónapot töltött. Ezután elnyerte a nyúli plébániát. 1789. október 5-től 1795. február 10-ig Körmend plébánosa volt. Szabó Imre Sigray Jakabbal való barátsága révén bekerült a Martinovics-féle összeesküvésbe. Róla azt állította Sigray a vallomásában, hogy felvette a Reformátorok Társaságába. Ennek alapján le is tartóztatták. 1794. december 24-én szembesítették a kőszegi gróffal. Minthogy a plébános kitartóan tagadta a gróf állításait, Sigray végül is zavarba jött, és azt mondta: „lehet, hogy a plébános nem is figyelt arra, amit mondott." Szabadulása után a körmendi plébános további életútja sikeresnek mondható. Ferenc király 1795. január 5-én szombathelyi kanonokká nevezte ki. Később c. almádi apát lett. A korabeli írások úgy emlékeznek meg róla, mint a szombathelyi egyházmegye egyik legjótékonyabb papjáról. Kisebb adományok mellett jelentős összeget juttatott a szombathelyi polgári gyámoldának és az 1824-ben alakult Emberszerető Egyesület által építendő kórháznak. 1826. szeptember 15-én halt meg Szombathelyen, és a székesegyház kriptájában temették el. (Részletesebben olvasható: kormend.plebania.hu/eletkepek/verpad.htm)
175 éve, 1847. 04. 01-én Kőszegen hunyt el gróf tolnai Festetics Imre főúr, kamarás, tudós. Ságon született 1764. december 2-án. „Szülei gróf Festetics Pál (1722-1782) és Bossányi Julianna (1734-1805) csillagkeresztes hölgy. Házi tanítója Nagy Jeromos piarista szerzetestanár német és latin nyelvre, valamint történelmi ismeretekre oktatta. 1782-ben katonai pályára lépett. A török elleni háborúban a Délvidéken szolgált kapitányi rangban a Levencher könnyűlovas ezredben. Megsebesült, a rangját kénytelen volt letenni, ezért kilépett a hadseregből (1790). Az országgyűlés 1807-es határszéli országos választmányának tagja, valamint császári és királyi kamarás volt, de aktívan nem vett részt a politikában. A keszthelyi családi könyvtár gazdag volt állattenyésztési témájú könyvekben, és a Festetics-birtokokon lovakról és juhokról már 1807-től törzskönyveket vezettek, melyekben örökléstani megfigyeléseket is lejegyeztek. A gyapjúkonjuktúra miatt figyelme a legtöbb gyapjút adó juhfajták tenyésztése felé fordult. A Schedius Lajos körül 1802-ben alakult természettudományos körhöz tartozott. F. Imre többször publikált az Oekonomische Neuigkeiten című lapban. Egyik cikkében (1819) állattenyésztési tapasztalatai alapján négy pontban fogalmazta meg az általános genetikai törvényszerűségeket. Felismerte a módszeres kutatás fontosságát. Mindezt négy évvel R. Knight angol kutató és 46 évvel G. Mendel előtt."
1847. 05. 30-án Felsőszakonyban született Horváth Róbert István perjel, tanár. „1867. szeptember 8-án lépett a rendbe, Pannonhalmán teológus, a budapesti tudományegyetemen földrajz-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1874. június 30-án pappá szentelték. Gimnáziumi tanár 1874-től Kőszegen, 1877-től Pápán, 1883-tól Esztergomban. 1886-tól Sopronban tanított magyar, latin nyelvet és történelmet. 1896-tól hitszónok és templomi gondnok, 1898-tól Komáromban gimnáziumi tanár, 1901-től Kajáron lelkész, 1907-től Zalaapátin nyugdíjas, 1912-től alperjel. Budapesten hunyt el 1915. április 11-én."
1847. 08. 14-én Szakonyban született Czingraber Lajos kanonok, mosoni főesperes. „Középiskolai tanulmányait Szombathelyen, Kőszegen és Győrben végezte, 1869-ben érettségizett. Teológiai tanulmányait a győri szemináriumban fejezte be. Áldozópappá is Győrött szentelték 1872. november 5-én. Feketevárosban egy évig káplán. 1873-tól 1881-ig Magyaróváron segédlelkész, közben 1879-ben Köpcsényben adminisztrátor, 1881-től 1907-ig Miklóshalmán plébános. Itt újjáépítette a község római katolikus templomát, zárdát, leányiskolát és óvodát létesített. 1904-ben magyaróvári kerületi alesperes, 1905-ben pápai kamarás, 1907-től 1918-ig Moson község plébánosa. A mosoni templom tornyát kiépíttette, a templomot kifesttette és az összes kápolnát restauráltatta. 1910-től Szent Györgyről nevezett címzetes prépost, 1918-tól győri kanonok. 1919-ben a szentszéki fegyelmi bíróság elnöke, 1920. október 21-től 1924. szeptember 10-ig Győr belvárosi templomának plébánosa és alesperese. 1926-tól mosoni főesperes. A háborús évek alatt Moson közéletének és különösen pedig közélelmezési ügyeinek irányításával is foglalkozott. E téren szerzett kiváló érdemeiért 1917. október 22-én a II. osztályú polgári hadiérdemkereszttel tüntették ki. Győrben hunyt el 1939. március 23-án."

150 éve, 1872-ben született Fülesen (ma Nikitsch Ausztriában) Dr. Takáts József, először Szakony, majd Bük első körorvosa. (+ 1937. 12. 13. Budapesten.) Részletes életrajza olvasható Szabó József: A Büki Evangélikus egyházközség története c. könyvben.

125 évvel ezelőtt, 1897. 12. 26-án született Felsőbükön Szarka Géza író, pedagógus. Életrajza olvasható Gyurácz Ferenc: Bük c. kismonográfiájában.

100 éve, 1922. 03. 08-án született Csepregen Zauf, 1939-től Zátonyi János zenepedagógus, szakfelügyelő és karnagy. Édesapja Zauf János rk. tanító, majd igazgató volt a nagyközségben. A Kőszegi Állami Tanítóképző elvégzése után 1941-ben a Csepregi Állami Polgári Iskolában kezdett tanítani. Munkáját 1948 őszétől a Csepregi Állami Általános Iskolában folytatta. A tanítás mellett 1952-ben elvégezte a biológia-földrajz szakot a tanárképző főiskolán. Majd 1956-ban ének-zene szakon újabb diplomát kapott. 1967-ben a Szegedi József Attila Tudományegyetem természettudományi karán földrajzból középiskolai tanári diplomát szerzett. Egy időben iskolaigazgató-helyettes, megyei általános tanulmányi felügyelő és ének-zene vezető szakfelügyelő volt. Óraadóként - nyugdíj mellett is - tanított a csepregi (szak)középiskolában. Összességében 52 év „katedrai szolgálat" fűződik nevéhez.
Kezdő pedagógus kora óta részt vett a település közéletében. Először a színdarabokhoz kulisszák és hátterek festését, zenei betétszámok komponálását és azok zongorakíséretét végezte minden ellenszolgáltatás nélkül. Intézményeknek, társadalmi szerveknek alkalomszerűen plakátokat festett. 1953-ban átvette és újjászervezte a felnőtt énekkart, az Egyetértés Dalkört, melynek működését a KIOSZ helyi szervezete és a Vegyesipari KTSZ is támogatta. Megyei versenyeken, bemutatókon arany, országos minősítésen bronz, majd ezüst oklevelet érdemeltek ki. A gimnáziumi és az ált. iskolai énekkarával - ezekhez csatlakozva a felnőtt kórussal, felnőtt és ifjúsági zenekarával - egész estét betöltő hangversenyeket tartottak nagy sikerrel. Az 1960-as évek közepén még a szüreti felvonulást is megszervezték.
Utolsó éveiben a Csepregi Faluvédő, Szépítő és Kegyeleti Helyeket Ápoló Egyesület vezetőségi tagjaként tevékenykedett. 1994-ben hunyt el.
100 éve: 1922. febr. 15-én született Felsőszakonyban Major Jenő településtörténész. Líceumi évei alatt a Nyugati Őrszem című diáklap egyik szerkesztője volt, és címlapját is ő tervezte. „1940-től az Eötvös József Kollégium tagjaként a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem-földrajz szakra járt... 1944-ben a Nemzeti Ellenállás Diákmozgalmában a németek ellen tevékenykedett. 1944-től Mendöl Tibor egyetemi tanár mellett díjtalan gyakornok volt... 1945-től az Orsz. Széchényi Könyvtár (OSZK) térképtárában, 1946-tól a Vallás- és Közoktatásügyi Min.- ban havidíjas. 1947-től a Teleki Pál Tud. Intézetben (később Kelet-európai Tud. Intézet)... a Szociológia Osztályon dolgozott, és vezette Alsóőrségben (Őriszentpéter) a szociológiai kutatásokat. 1947-ben bölcsészdoktori fokozatot szerzett a bp.-i tudományegyetemen... 1949 őszén a BME Városépítési Tanszékén az MTA által szervezett településtervezéssel foglalkozó tudományos csoporthoz került. 1958-tól a bp.-i tudományegyetemen Mendöl Tibor település-földrajzi tanszékén adjunktus, 1961-től a BMB városépítési, 1980-tól az építészettörténeti tanszékén 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig, tudományos főmunkatárs..." Budapesten hunyt el 1988. júl. 2-án. Halála után c. docensnek nevezték ki. Kutatási területe: a földrajzi környezet és a településtörténet összefüggéseinek vizsgálata, melyről több tanulmányt is megjelentetett.

1922. 07. 03-án Szakonyban született dr. OSB Tóth Veremund Antal (névvariáns: Tóth Antal, Tóth Veremund; álnév: T. V.) szerzetes, irodalomtörténész. „A kőszegi bencés gimnáziumban érettségizett, 1942. augusztus 6-án lépett a rendbe, a teológiát Pannonhalmán végezte, 1948-ban pappá szentelték. Pannonhalmán tanárjelölt, 1949-ben Innsbruckban, 1950-ben a párizsi Sorbonne-on tanult tovább. 1951-ben érkezett Brazíliába, ahol káplán, 1952 és 1962 között Sao Paolóban a Szent Imre Kollégium latin, francia és hittanára, 1952-ben a Dobó Katica leánycserkészcsapat alapítója (és 1968-ig parancsnoka), a szombati Magyar Iskola vezető tanára. A Magyar Könyvbarátok Diárium társszerkesztője (1952-1954), a Dél-amerikai Magyar Hírlap irodalmi kritikusa (1953-1957), a Vártán szerkesztője (1954-1955). A Simon Bálint Cserkészpark alapítója és éveken át gondnoka. 1963 és 1981 között a Szent Imre Kollégium nevelője és hivatásügyi tanácsadója, 1968 és 1981 között a Szent Gellért Kolostor perjele, 1970 és 1973 között, illetve 1990-től a Könyves Kálmán Szabadegyetem dékánja és rektora. 1970 és 1979 között a Szent Benedek Plébánia plébánosa. 1971-től a Kolostor Szociális Intézményeinek vezetője. 1975-től a Szent Placid Szeminárium tanára, 1978-tól 1981-ig újoncmestere, az Oblátus Intézmény vezetője, 1977 és 1980 között esperes is. A Hitoktatásképző iskola alapítója, éveken át tanára és rektora. 1978 és 1981 között Sao Paulóban magister is, 1982 és 1984 között szemináriumi vezető és káplán, 1985-ben Nova Santa Barbarában (Brazília) szemináriumi házfőnök és lelkész. 1992-től Paraisópolis plébánosa. Sao Pauloban (Brazília) hunyt el 2005. június 6-án."
1922. 08. 03-án Völcsejben született Heckenast József agrármérnök, egyetemi tanár. „A Magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda oklevelet (1944), a Mezőgazdasági Szaktanárképző Tanfolyamon gazdasági tanári oklevelet szerzett (1947), a gödöllői Agrártudományi Egyetemen mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerzett (1959), a keszthelyi Agrártudományi Egyetemen (ATEK) doktorált (1966), a mezőgazdasági (történeti) tudományok kandidátusa (1965). A pápai és a szolnoki gazdasági iskola tanára (1944-1949), a Zsámbéki Mezőgazdasági Akadémia tanársegéde (1949-1953), a Felsőoktatási Minisztérium főelőadója (1953-1954), a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese (1954-1961), a Mérnöktovábbképző Intézet Pedagógiai Tanszékének egyetemi adjunktusa (1957-1967), az Agrártudományi Egyetem, illetve a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Tanárképző Intézet Oktatásszervezési tanszék egyetemi docense (1968-1969), tanszékvezető egyetemi tanára és a Központi Intézetek és Tanszékek igazgatója (1969-1992). A Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottságának (1962-1988), a Magyar Történeti Társulatnak tagja (1975-től). Jelentős szerepet töltött be a magyarországi agrár felsőoktatási reform előkészítésében. Feldolgozta a magyarországi agrárszakoktatás történetét. Budapesten hunyt el 2002. január 30-án."
1922. 08. 27-én Sopronban elhunyt Östör Antal egyetemi hallgató, költő, dr. Östör József ügyvéd gyülevizi (ma Zsira) földbirtokos fia. Sopronban született 1902. 01. 13-án. Zsirán helyezték örök nyugalomra.
1922. november 8. Lajtakátán hunyt el Lévay Pál római katolikus pap, újságíró. Undon született 1851. július 1-jén. „Tizenöt éves koráig írástudatlan horvát falusi pásztorgyerek volt. Tanulmányait Sopronban és Győrben végezte. 1876-ban szentelték pappá. Szolgált Pándorfaluban és Magyarkimlén is. 1894-ben került Lajtakátára, ahol haláláig szolgált. Moson vármegye törvényhatósági bizottságának aktív tagjaként kiemelt szerepet vállalt a megye közéletében. Nagy műveltségű ember volt, aki gazdasági, filozófiai és erkölcsi tárgyú cikkeket írt a Magyar Állam a Népiskolai Lapok és a Mosonvármegye című lapokba."

70 éve, 1952-ben alapították a Csepregi Bölcsödét. Az előkészítésben nagy szerepet vállalt dr. Szemes Zoltán körzeti orvos.
60 évvel ezelőtt, 1962. 08. 19-én adták át a Büki Termálfürdő első medencéjét a nagyközönségnek.
50 éve, 1972 júliusában avatták fel a Bükön a Kastélyszállót, majd 10. 14-én a fedett gyógyfürdőt.
1972. 03. 03-án Óbudán hunyt el Fülöp Dezső (115 éve, 1907. 11. 01-én született Pápán), aki 28 évig ev. lelkész volt Bükön és Szakonyban, 1952-56 között esperes. Részletes életrajza olvasható Szabó József: A Büki Evangélikus egyházközség története c. könyvben.

30 évvel ezelőtt, 1992-ben indult meg a termelés a Linzi Tejipari Szövetkezet által alapított Jupiter Zrt. büki állati eledel gyárában. (Előzőleg a Csepregi Állami Tangazdaság Roll jégkrémüzeme és hűtőtárolója működött az épületben.) Az első termékcsalád a „Darling" márka nevű kutyatáp volt. Az üzemet 1996-ban megvásárolta a svájci tulajdonú Nestlé Rt., de részesedést szerzett benne az amerikai Purina is.
15 éve, 2007-ben avatták fel az új Csepregi Általános Iskolát, mely hamarosan felvette Dr. Csepregi Horváth János nevét.
(Összeállításunk a celldömölki könyvtárvezető, Németh Tibor Magyar Életrajzi Kalauz, a győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Megyei Évfordulónaptár és a szerző Répce-vidéki évfordulók adatbázisai felhasználásával készült.)
SF