Szívekig értet a versek március idusán – emlékezés Bükön

2017. április 24. | Szerző: Haller Erzsébet
Témakör: Ünnep | Település: Bük
Szívekig értet a versek március idusán – emlékezés Bükön

Ó, nagy nap, szép nap, légy örökre áldott, Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot! – ezekkel a sorokkal, Juhász Gyula és Gyulai Pál egy-egy versével emlékeztek a Sok-Szín-Pad Társulat tagjai a március 15-i nemzeti ünnepen.

Bük önkormányzata a templomkertben, az 1848-49-es emlékműnél tartotta városi ünnepségét. Az emlékezést Galambos Ferencné nyitotta meg, majd Boros László Attila, a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója mondta el ünnepi gondolatait. Az ünnep értékeiről beszélt a szónok: a szabadság csodálatos eszméjéről, az egységről, a közös akaratról, a bátorságról beszélt. A történelmi események rövid áttekintése közben hangsúlyozta a korszak politikusai, írói, költői, valamint a magyar emberek önzetlen összefogását egy nemzet önállóságáért.
- Legyünk büszkék arra, hogy március 15-én van kikre, van mire emlékeznünk - fogalmazott az igazgató. Lelkesítő szavait ünnepi műsor követte: verset mondott Varga Krisztián és Pataki Laura, és szívekig hatoló verses-dalos előadást mutatott be a Smooth Art Trió. A megemlékezés a hősök előtti tisztelgéssel zárult: a büki önkormányzatok, intézmények, civilszervezetek képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit az emlékműnél és a honvédsíroknál.

Fotó: Büki László

 

 

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
2019. május 22. szerda • Júlia, Rita
hirdetés
Olvasnivaló a témában
Hősökre emlékezett SajtoskálAz 1848-as forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából Sajtoskál község megemlékezett nemzetünk hőseiről.
Az emlékezés koszorúi SzakonybanMárcius idusa a tiszteletadás időszaka. Felidézzük a március ifjak lelkesedését, 1848/49-es szabadságharc eseményeit. Megemlékezünk mindazokról, akik elősegítették egy jobb ország építését.
Kedves régi hagyományt elevenítettek fel csepregi fiatalok. Csengettek. Kabátot terítettem magamra és indultam, hogy ajtót nyitok. Kintről már hangok hallatszottak. Többen vannak. Ajtónyitás után nekem szegezik a kérdést: - Szabad-e betlehemezni?
Csatlakozz hozzánk!
Répcevidék online