A kereszténység legnagyobb ünnepe: a húsvét

2014. április 18. | Szerző: Sulics Bogi
Témakör: Vallás | Település: Gyalóka, Iklanberény, Répceszentgyörgy
A kereszténység legnagyobb ünnepe: a húsvét

Tavasszal a természet újjászületik, minden kizöldül, nyílnak a tulipánok, nárciszok. Ebben az évszakban van a kereszténység legnagyobb ünnepe. Ilyenkor

ünnepeljük Jézus feltámadását.
A magyar Húsvét szó a Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyven napos nagyböjt lezárására utal. A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig tart és a húsvét szent három nappal zárul.
A Biblia szerint virágvasárnapon vonult be Jézus szamárháton Jeruzsálembe. A templomokban ekkor körmenetet tartanak és barkát szentelnek. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja. Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékezünk. Nagyszombat pedig a húsvéti örömünnep kezdete, körmenetekkel emlékszik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus- amint azt előre megmondta- harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
Egyre több helyen találkozhatunk húsvéti díszbe öltöztetett településekkel. Te tudjuk-e mit is jelképez a tojás, a nyúl, a barka vagy a bárány?
A barka bolyhos virágának régen különleges gyógyerőt tulajdonítottak. A családi tűzhelybe dobva megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást. A húsvéti nyúl az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora voltára.
Az egyik legősibb húsvéti jelképünk a bárány. A Biblia írása szerint az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak a vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. Az Újtestamentumban Jézus az emberiség megváltására jött a földre: „Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységének a legősibb jelképe. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A színeknek mágikus erőt adtak. A leggyakrabban használt szín a piros, melynek védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett hogy a termékenység ősi jele. A téli időszak utáni első tojások éppen a húsvét idejére estek, ezzel függhet össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki. A hímes tojásokból jutott a locsolóknak is.
A legismertebb népszokás a húsvét hétfői locsolkodás. A locsolás a víz megújító erejébe vetett hitből ered. Így a fiúk valójában az elhervadás „veszélye" miatt locsolják meg a lányokat.
Lányok elő az ecsetekkel, hogy minél szebb tojások kerüljenek ki a kezetekből, melyet majd a locsolásért odaadhattok a fiúknak.

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.