A hűség falvai

2015. február 25. | Szerző: Sági Ferenc
Témakör: Közélet | Település: Ólmod
A hűség falvai

A leghűségesebb város: Sopron, a legbátrabb város: Balassagyarmat, a legbátrabb község: Kercaszomor után Ólmod,

Narda Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes, Pornóapáti és Szentpéterfa a leghűségesebb falu címet kapta december 16-án az országgyűléstől.
Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum Nyugat-Magyarország egy részét a párizsi békeszerződésben szintén jelentősen megcsonkított Ausztriának ítélte. A területek átadása megkezdődött, de az 1921 őszén kibontakozó fegyveres ellenállás és a Lajtabánság kikiáltása után az antant Sopronban és környékén engedélyezte, hogy népszavazás döntsön e települések hovatartozásáról. Az 1921. december 14-16-i népszavazást követően Sopron és a közeli nyolc község: Ágfalva, Nagycenk, Kópháza, Sopronbánfalva, Balf, Fertőrákos, Harka, Fertőboz Magyarországnál maradhatott.
1921. július 27-én Grazban három antant országi, egy japán és 1-1 osztrák és magyar taggal megalakult a határmegállapító bizottság. Az üléseken a magyar küldöttség a 342 Ausztriának ítélt községből 96-ot, az osztrákok a Moson megyében kettészelt nagybirtokokat, a Sopron megyei színmagyar Zsirát, Vas megyében pedig a tiszta német Lovászadot és Nemesmedvest igényelte. E két utóbbi, valamint négy közeli település részéről deputációk kérték a határmegállapító bizottságtól az Ausztriához csatolást. Olyan döntés született, hogy a bizottság 1922-ben látogassa végig az új határ mellett levő településeket. Ennek során győződjenek meg arról, hogy lakosságuk, melyik országhoz akar tartozni. A bizottság kiszállása során több Ausztriához csatolt, zömében horvát és német, kisebb részben magyar lakosú település: Köpcsény, Németjárfalu, Ólmod, Csém, Csajta, Kis- és Nagynarda, Alsó- és Felsőcsatár, Magyar- és Németkeresztes, Pornóapáti, Németlövő és Szentpéterfa a Magyarországhoz való visszacsatolást kérte. A bizottsági meghallgatás során Zsira lakossága és jegyzője hevesen tiltakozott az Ausztriához csatolás ellen. (Ők és a népszavazáskor hazánk mellett voksoló három település nem érdemelné meg a hűség falva címet?) Locsmánd [ma Lutzmannsburg], Rőtfalva [ma Rattersdorf], Rendek [ma Liebing] és más települések osztrák nemzeti érzületről tettek tanúbizonyságot. A határmegállapító bizottság 18 község visszacsatolását javasolta Magyarországhoz. A Népszövetség Tanácsa (az ENSZ elődje) 1922. szeptember 19-én tíz Ausztriához csatolt település: Rőtfalva, Rendek, Kis- és Nagynarda, Alsó- és Felsőcsatár, Magyar- és Németkeresztes, Pornóapáti és Németlövő Magyarországhoz történő visszatéréséről és Lovászad [ma Luising] falu Ausztriához történő csatolásáról döntött. Köpcsényt [ma Kittsee], Németjárfalut [ma Deutsch Jahrndorf], Ólmodot, Hámortót [ma Hammerteich], Lékát [ma Lockenhaus], Csémet [ma Schandorf], Csajtát [ma Schachendorf] és Szentpéterfát meghagyták Ausztriában.
Ezt követően a magyar és osztrák határmegállapító biztosok december elején megegyeztek Ólmod és Rőtfalva, valamint Szentpéterfa és Rendek kicseréléséről.
1923. január 10-én Kis- és Nagynarda [ma Narda], Alsó- és Felsőcsatár [ma Felsőcsatár], Magyar- és Németkeresztes [ma Vaskeresztes], Pornóapáti, Németlövő [ma Horvátlövő] visszakerült az anyaországhoz, Lovászadot viszont megkapta Ausztria. Március 8-án Ólmod Magyarországhoz, Rattersdorf Ausztriához, március 9-én Szentpéterfa szintén hazánkhoz, Liebing pedig az osztrák államhoz került. A mosoni nagybirtokokhoz tartozó földeket és pusztákat szintén megosztották a két állam között. Több településnél is kiigazították a földterületeket át-, illetve visszacsatolással. Ennek során a káptalanvisi szőlőhegyből Locsmándhoz csatoltak át egy jelentős darabot.
Trianonban a Csepregi járásból csak Ólmod községet ítélték Ausztriának. A község visszatéréséről másfél oldalas vezércikkben számolt be a Soproni Hírlap 1923. március 9-i számában: „Olmód ismét Magyarországé". Alcímek:
„A csepregi járás integritása visszaállott - Olmód község örömmámorban - Örömében osztozik egész Magyarország népe..."
A következő nap tartott vármegyei közigazgatási ülésen kétszer is szóba került Ólmod. Egyrészt az alispán kérte a pénzügyi igazgatóságot: forduljon a pénzügyminiszterhez, hogy a község adókedvezményt kaphasson. Másrészt a tanfelügyelő jelezte, intézkedni fog annak érdekében, hogy az osztrák időszakban csak németül tanuló ólmodi gyerekek a jövőben anyanyelvükön, horvátul is tanulhassanak.
A népszavazás és a határkiigazítás következtében 371 km2 földterület és 54.109 lakos maradt, illetve került vissza Magyarországhoz.

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
Kiemelt cikkek a témában