Beköszöntő

2019. január 25. | Szerző: SB
Témakör: Beharangozó | Település: Horvátzsidány, Nagygeresd, Ólmod
Beköszöntő

Alig hagytuk magunk mögött a karácsonyi készülődés izgalmát, a szeretet ünnepének meghittségét, az új évi fogadalmakat, máris lassan eltelik 2019 első hónapja.

Mind januárhoz, mind februárhoz sok hagyomány kapcsolódik. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. Január 6-a, a Vízkereszt napja hagyományosan a karácsonyi ünnepkör lezárása és a farsangi időszak kezdete volt. Sok országban ez a karácsonyfa lebontásának napja. Az ünnep előestéjén szentelik meg a szenteltvizet és a tömjént a katolikus papok a templomokban. Az emberek régen felírták a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét a házuk ajtajára. Január 22-én, Szent Vince napján a szőlőtermesztő falvakban sok helyütt úgynevezett vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak. A kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Ezen a napon a gazdának sok bort kell innia, hogy bő legyen a termés. Ha Vince napján szép, napos volt az időjárás, akkor jó bortermést reméltek, rossz idő esetén viszont gyenge szüretet jósoltak. Ezzel ellentétben, ha három nap múlva, január 25-én, a „pálforduló" (Szent Pál megtérése) napján sütött a nap, akkor a néphit szerint még hosszú, kemény télre kellett számítani. A népi kalendáriumban február A böjt előhava néven szerepel. Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a katolikus templomokban kerül sor a gyertyaszentelésre is. A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. A gyertyaszentelő ünnepéhez hagyományosan különféle tavaszjóslatok kapcsolódnak. Az európai hagyomány szerint ha a barna medve - egyes helyeken a borz - gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából, és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Február 3-án, Szent Balázs napján volt szokás a balázsolás, amikor a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölték, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Máshol a pap a beteg gyermekek álla alá két gyertyát tett keresztbe, és imát mondott. Balázs napja az iskolások ünnepe is volt, amikor a diákok házról házra járva jelmezesen vonultak fel, adományokat gyűjtöttek az iskolának, és új diákokat toboroztak. Február 14-e Szent Bálint napja (Valentin-nap), a szerelmesek védőszentjének ünnepe. Hagyományosan februárra esik a farsang időszakán belül a legtöbb bál, mulatság, lakoma.

„Itt a farsang, áll a bál... Hejehuja, vigalom!
Habos fánk a jutalom..."
Sulics Boglárka

 

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.