Bő szerepköre és a Répce-sík kiterjedése

2015. március 31. | Szerző: Sági Ferenc
Témakör: Közélet | Település: Chernelházadamonya, Gór,
Bő szerepköre és a Répce-sík kiterjedése

Az egykori mezővárosban működő közös önkormányzati hivatal idén január elsejétől tovább bővült. Az eddigi nyolc település

(Bő, Chernelházadamonya, Gór, Hegyfalu, Mesterháza, Répceszentgyörgy, Sajtoskál és Tompaládony) mellé a megszűnt szelestei körjegyzőség székhelyközsége és a hozzá korábban, már a tanácsi időszaktól társult Pósfa község is csatlakozott.
Bő, vagy ahogy sokszor írták: Beő Sopron vármegye Répczemelléki, majd a Csepregi járás nagyobb mezővárosai közé tartozott, s 1872-től a többivel együtt községgé minősítették. Lakóinak száma legalább 1880 - 1960 között meghaladta az 1000 főt. Évszázadokon keresztül négy országos vásárral, a település központjában, majd a vasútállomás mellett vásártérrel rendelkezett. E sorok írója 1958-ban szülőfalujából, Pósfáról a szentgyörgyi és a damonyai rét gyalogútján keresztül az egyik állatvásárára vezetett egy tehenet. Akkoriban megfordultunk - malac-eladás vagy -vásárlás céljából - az egyik sárvári vásáron is. Apám fiatal kora óta sokszor járt e települések, de Hegyfalu, Bük, Csepreg - ez utóbbiban évszázadok óta hat országos vásárra került sor évente - és más közeli és távolabbi helyek vásárain is. (Az 1902-ben a három önálló községből egyesült Bük nagyközség csak 1928-tól tarthatott március és szeptember első szerdáján kirakodó- és állatvásárt.)
A Bőben és környékén működő takácsok 1604-ben alakították meg céhüket a mezővárosban - megelőzve ezzel a csepregieket is. Ebből a büki takácsok, saját céhet alapítva 100 év múlva kiváltak. A Répce, Ikva, Csáva, Metőc és Kőris molnármesterei - köztük a bőiek is - 1612-ben, a Csepregben tartott gyűlésükön tömörültek céhbe. A bői és környékbeli csizmadiák és vargák céhe 1674-ben szerezte meg privilégium-levelét.
Már az 1840-es években orvos, dr. Pados János praktizált Bőben, aki Felsőbüki Nagy Pál jobbágyait is gyógyította. A polgári időszakban jegyzőségi, majd körorvosi központ lett a település. 1903-ig a büki községek betegei is e körzethez tartoztak, csak a büki cukorgyárnak volt külön üzemi orvosa, aki viszont a gyár uradalmának bői betegeit is ellátta.
1950-ben a nagy közigazgatási átrendezéssel megszűnt Sopron megye és a Csepregi járás. Bő a környező településekkel együtt Vas megye Sárvári járásához került. Még ebben az évben a tanácsok megalakítása előtt megszűntek a körjegyzőségek. Az 1960-as évek második felétől megkezdődött a közigazgatás racionalizálása, Bő közös tanácsi központ lett. A társult települések mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek központját viszont Chernelházadamonyán hozták létre. A tanács és a TSZ közös fenntartásában - országosan is példaként állítva - Bőben működött az öt község körzeti művelődési háza. 1975-ben - az országos méretű szövetkezeti egyesülési hullám idején - a Bő és Vidéke ÁFÉSZ a Csepreg és Vidéke ÁFÉSZ-hoz szeretett volna csatlakozni. A sárvári járási állami és pártszervek a Répcelak és Vidéke ÁFÉSZ-szal történő egyesülést erőszakolták ki. Szintén a felsőbb szervek erőteljes ráhatására az addig körzeti általános iskolaként működő bői intézmény felső tagozatát is 1982-től néhány évig a répceszentgyörgyi kastélyban létesített körzeti általános iskolába kényszerítették.
A rendszerváltozást követően Bőben ismét körjegyzőség működik, melyhez a szigorodó előírások miatt egyre több település csatlakozott. Mindez megerősíti a Középső Répcevidék, mai kistáji meghatározással Répce-síki település szerepét. S talán lassan szülőfalum, s a szomszédos Szeleste is e kistájhoz fog hivatalosan is tartozni, s nem a Gyöngyös-síkhoz. A tájbeosztást készítő földrajztudósok íróasztaluk mellett nem figyeltek fel arra a tényre, hogy a Répce és a Gyöngyös vízgyűjtő területét elválasztó dombok Locsmánd - Répcevis - Gyalóka - Szakony - Csepreg - Gór - Szeleste határában húzódnak. E települések patakjai, így a Kőris is, mely szülőfalum vize, s a beleömlő Mocson, mely Szeleste patakja, mind-mind a Répcébe kerül. Így ténylegesen a Répce jobb oldalán levő vasi községekből többnek kellene a Répce-síkhoz tartoznia, mint eddig. Már csak azért is, mert jóval közelebb vannak a Répcéhez, mint a bal oldali részen idesorolt Nagylózs, Pereszteg és Sopronkövesd. Igaz persze, hogy azok patakjai is a Répcébe szállítják vizüket, s molnáraik egykor a répcevidéki molnár céhhez tartoztak.

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.