Ballag már a vén diák …

2014. május 12. | Szerző: N. P. Kati
Témakör: Beharangozó | Település: Ólmod, Kiszsidány, Chernelházadamonya
Ballag már a vén diák …

Tavasz, virágok, napsütés, ballagások. Április végével megkezdődnek a középfokú oktatási intézményekben a ballagások, majd az érettségik és a vizsgák.

A fiatalok csillogó szemmel várják a nagy pillanatot, annak a bizonyos nagybetűs ÉLETnek a kezdetét. Vannak céljaik, álmaik, s elképzeléseik, melyeket az elkövetkezendő időben kívánnak megvalósítani. Megannyi emlék szakad a ballagókra, kellemes és időnként kellemetlen, sokszor mókás, néhány tanár örökérvényű mondása, melyre még a 20. osztálytalálkozón is emlékezni fognak .... Szívük szorongással telve a jövőtől való félelemtől.
Az ünneplés, a virágok, a család és a barátok köszöntő szavai, az együtt elköltött ünnepi ebéd mind mind, a ballagások egyértelmű, kellemes velejárói.
A nagy nap, - ami csak róluk szól- azonban hamar véget ér, s kezdődik a vizsgadrukk, az álmatlan éjszakák sora (kinek, hogy). Az iskolai folyosókon egymás kezét szorongató, izguló diákok látványa fogadja az oda betévedőket. Mert további életük, továbbtanulásuk, vagy egy-egy jó munkahely megszerzése a vizsgák eredményétől, s persze az eddigi teljesítménytől is függ.
De kanyarodjunk csak vissza kicsit a félig sírás félig kacagás küszöbén álló tanulókra, akik el sem hiszik, hogy milyen gyorsan véget ért ez a 4-5 év.
Kedves ballagó diákok! Albert Camus szavaival szeretnénk nektek üzenni: „Senkinek sem kötelessége, hogy nagy ember legyen. Már az is nagyon szép, ha valaki ember tud lenni."

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.