A tavaszi szabadságünnep – Bőben is

2017. március 30.
Témakör: Ünnep | Település:
A tavaszi szabadságünnep – Bőben is

Március 15-ét tiszta szívvel, fenntartások nélkül lehet ünnepelni. Előbb volt piros betűs ünnep az emberek szívében, mint a naptárban.

Kitüntetett szerepét megőrizte: ezen a napon szép és helyénvaló a hazaszeretet, a hazafiság megvallása. Ez a nap a forradalom tiszta, ifjú lendülete, ez a tavaszi szabadságünnep, nemzedékek nevelője volt és az is marad. Már a kisgyerekek lelkébe is bevésődnek ennek a napnak az eseményei: a márciusi ifjak tettei, a tizenkét pont kinyomtatása. Azóta nem lehet a nemzetről és a szabadságról 1848 szavai és jelképei nélkül beszélni. Iskolák, más intézmények, utcák nevét adjuk a hősök előtt tisztelegve ma is: Petőfi, Jókai, Arany János, Kossuth, Széchenyi, Batthyányi Lajos, Damjanich, Klapka, Bem és társaik, valamint a névtelen hősök és áldozatok ezrei előtt fejet hajtunk. Nemes hazafisággal mondtak igent az idei ünneplésre a Bői Általános Iskola hatodikosai, valamint felkészítő tanáraik. A bői IKSZT nagytermében ünnepeltük meg március 15-ét. De mit is ünnepelünk? Ez az a nap, amelyre minden magyar, határon innen és túl, büszke. Büszke is lehet, mert a márciusi ifjak példaértékű cselekedetet hajtottak végre, amikor szembeszálltak az elnyomó hatalommal.
Az irántuk érzett határtalan tisztelet kifejezéseként minden évben kokárdát tűzünk a szívünkhöz, újra elszavaljuk a Nemzeti dalt, büszkén emlékezünk Táncsics Mihály kiszabadítására, és a Pilvax kávéházban történtekre. Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál kitüntetett szerepét méltatjuk, emlékeinkbe véssük, és hangosan szavaljuk a Tizenkét pontot. Akkor, 169 évvel ezelőtt egy maroknyi fiatal „írástudó" elindított egy lavinát, amely megváltoztatta a magyar nép életét. Méltán lehetünk büszkék arra, hogy Petőfi Sándor egyik mozgatórugója volt az akkori eseményeknek. Papírra vetette forradalmi versét, a Nemzeti dalt, melynek minden sorában benne ég az egész forradalom tüze, benne van a forradalom ifjainak hívó szava. Képzeljük el, amint a tömeg együtt harsogja a vers refrénjét és a szakadó esőben egy emberré kovácsolódik a sokaság. Legyünk büszkék azokra a magyarokra, akik kinyilvánították akaratukat 1848-ban, és egy emberként álltak a szabadság elnyeréséért az elnyomással szemben. A hősök tisztelete és a szabadságharc emlékének továbbadása azért fontos, hogy a felnövekvő nemzedék értse a forradalom eszméit. Március 15-ét a nemzet a szívébe fogadta, a magyarság szimbólumának tartja.
Nemzedékek találtak rá újra és újra erre a napra, hogy egybeolvasszák saját eszméikkel és vágyaikkal a szabadságot és a függetlenséget. Március 15-e összeforrt a forradalom tiszta, ifjúi lendületével. Ez a nap csupa lelkesedés, öröm és büszkeség. Az 1848-as forradalom óta a háromszínű nemzeti zászló nemcsak a magyarság, hanem a szabadság jelképe is lett.

A szabadságharc, ha a hatalmas túlerő leverte is, nem bukott el. Hisz...
„Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért."

Jákó Melinda
(IKSZT munkatárs, Bő)

 

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
Kapcsolódó képek