Könyv a Csepregi járásról

2017. október 25. | Szerző: Sági Ferenc
Témakör: Kultúra | Település: Csepreg
Könyv a Csepregi járásról

A tavasz végén jelent meg a chernelházadamonyai születésű Horváth Antal: Az irányított gazdaság hatása a gazdatársadalomra 1939-1949. Sopron vármegye, Csepregi járás c. műve.

A könyv ötlete már a szülőfaluja történetéhez kapcsolódó levéltári kutatások során megszületett. Ugyanis a szerző sok dokumentumot átnézett, melyek a mostani könyv témájához is rengeteg információt szolgáltattak.
A történelmi vármegyével foglalkozó művekben olvashatunk a Csepregi járásról. Viszont ez az első könyv, mely teljes egészében e számunkra fontos történelmi közigazgatási egységről szól. Az eseményeket behelyezi a vármegyei és országos képbe, s többször összehasonlítva mutatja be Sopron vármegye különböző járásainak adatait.
A mű első részében a Csepregi járást és gazdatársadalmát ismerteti a szerző. Majd körbe járja az állami beavatkozást, mely új jogszabályokkal már az I. világháború idején, hadigazdaságra átállva, fejadagokkal és jegyrendszerrel korlátozta a fogyasztást, s növelte a termelőktől történő elvonást. Ez kezdődött bejelentési kötelezettséggel, folytatódott zár alá vétellel, s önkéntes vagy kötelező felajánlással. Ha ez nem vezetett eredményre, következett az elszámoltatás és a rekvirálás, azaz a kényszer-igénybevétel. A piaci folyamatoktól „elszakított termékelosztási rendszer magában hordozta az árak elszabadulásának, az infláció elszabadulásának veszélyét. Emiatt az állami beavatkozások minden esetben árszabályozásokkal kezdődtek", mely nem lehetett független a bérszabályozástól sem. E logika mentén, ha vázlatosan is, de bemutatja a szerző az I. világháborúval és az 1929-1933-as gazdasági világválsággal kapcsolatosan Magyarországon bevezetett intézkedéseket és azok hatását hazánkra, s azon belül járásunkra.
A könyv fő részében a fenti gondolatmenet alapján részletesen kifejtett országos intézkedéseket ismerhetjük meg a Csepregi járás fennállásának utolsó évtizedéből. A jogszabályok végrehajtásáról a vármegyét illetően vázlatos, a járásról viszont részletes képet rajzol a szerző. A korszakot két részre bontja. Az elsőben 1939-től 1945 tavaszáig, a másodikban 1945 tavaszától a Csepregi járás megszüntetéséig tekinti át témáját. A gazdatársadalom próbált megfelelni az egyre szigorodóbb elvárásoknak, úgy, hogy próbálta megvédeni gazdasága és családja érdekeit. Az ország német megszállását követő Jurcsek-rendszer, majd a nyilas uralom alatti intézkedések „következménye lett, hogy termelésük mértéke és a beszolgáltatási kötelezettségük ellentmondásaiból fakadóan a törpe- és kisbirtokosok és családtagjaik tömegesen kerültek a részben ellátottak közé."
A földreform „a Csepregi járásban is az országosan jellemző arányban eredményezte a nincstelenek földhöz juttatását, miközben annál drasztikusabban csökkentette az árutermelő gazdaságok számát és különösen birtoknagyságát." A háború okozta károk, a Vörös Hadsereg ellátása, a vágtató infláció, a közellátási és a jóvátételi kötelezettség, s az ezekből fakadó elvonási rendszer miatt egyre nehezebb helyzetbe kerültek, elszegényedtek gazdáink. A tárgyalt időszak utolsó éveiben ehhez járultak még a kuláknak nyilvánítottak elleni „osztályharc", a „kulákprés" módszerei, melyekkel egyre több földet ajánlattak fel ingyen az államnak. Ezeken, a tartalék földeken, s a termelőszövetkezeti csoportokba „beszervezett" kisbirtokosok által bevitt területeken megindult a közös gazdálkodás.
Horváth Antal munkája kitűnő szakkönyv, melyben az egykori járás minden településéről fontos információk találhatók. A művet a Szülőföld Könyvkiadó jelentette meg.

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
2017. december 12. kedd • Gabriella
hirdetés
Olvasnivaló a témában
1956-ban egy serdülő fiúcska szívébe és lelkébe zárta Répceszentgyörgyöt, az akkori MÁV nevelőintézetet, a Szentgyörgyi Horváth Kastélyt és annak csodás környezetét.
Az egyik legősibb magyar népszokás kínálta a lehetőséget három éve Tóth Tamás intézményvezetőnek, hogy hagyományteremtő szándékkal elindítsa a büki regös találkozót.
20 éves a Zsirai ÉnekkarFennállása 20 éves évfordulóját ünnepelte a Zsirai Énekkar 2017. október 7-én szombaton.
Csatlakozz hozzánk!
Répcevidék online