Évfordulók a Répcevidéken III.

2019. április 30. | Szerző: Sági Ferenc
Témakör: Egyéb | Település: Bük, Csepreg, Zsira

200 évvel ezelőtt, - 1819. április 2-án hunyt el Keszthelyen gróf Festetics György a Georgikon alapítója. A Sopron megyei Ságon (ma: Simaság, Vas megye) született, 1755. december 31-én. Ifjúkorától 18 éven át katonatiszt volt.

1790-ben azok közé a tisztek közé tartozott, akik a magyar ezredek itthon tartását kérték az országgyűléstől. Ezért az uralkodó a veszélyes személyek közé sorolta. 1791-ben lemondott alezredesi rangjáról és Keszthelyre vonult vissza. 1792-ben Csurgón gimnáziumot alapított. 1797-ben Nagyváthy János tanácsára Európa egyik első mezőgazdasági főiskoláját hozta létre Georgikon néven. 1817-től évente ismétlődő Helikon elnevezésű irodalmi ünnepségeket rendezett Keszthelyen.
- 1819. április 17-én született Csepregen felsőpulyai Kozma Rudolf. A soproni ezred nevelőintézetben, majd a keszthelyi mezőgazdasági akadémián végzett, s uradalmi gazdatiszt lett. Az 1948-1949-es forradalom és szabadságharc idején kezdetben főhadnagy a Zala megyei nemzetőrségnél, akikkel részt vett a horvátok elleni harcokban. 1848 decemberében hadnagy az 56. honvédzászlóaljban, majd főhadnagy, végül százados lett. A komáromi vár őrségével tette le a fegyvert. A kiegyezés idején a Sopron megyei Honvédegylet tagja volt, és magánmérnökként tevékenykedett.
100 évvel ezelőtt, 1919. március 23-án a Tanácsköztársaság nevében öttagú direktórium vette át Sopron város és a megye vezetését. Ezt követően a megye többi településén is megalakultak a helyi direktóriumok, majd a községi és a járási tanácsok. A Magyar Tanácsköztársaság közös, állami tulajdonba vette a lakóházakat, a szállodákat, az üzleteket, a külkereskedelmet, az iskolákat, a színházakat, a műkincseket, a pénzintézeteket, illetve a 20 munkásnál többet foglalkoztató ipari, bánya- és közlekedési üzemeket és a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat. A földet viszont nem osztották ki az erre régóta váró nincstelenek és szegény parasztok között, hanem szövetkezeti formában próbálták megműveltetni. A szervezkedő ellenforradalommal szemben bevezették a forradalmi terrort. Ennek vidékünkön első áldozata az 1919. április 9-én a soproni 48-as laktanya udvarán kivégzett Szemelliker Antal fülesi (ma Nikitsch Burgenlandban) plébános volt, akit a Tanácsköztársaság soproni vezetői ellenforradalmi tevékenységgel vádoltak. Június elején, a Szombathelyről induló vasutas sztrájkhoz csatlakoztak a soproni munkások is. Ennek hatására több településünkről is bekapcsolódott a lakosság egy része a „nagycenki ellenforradalom"-ba. Néhány településen lefegyverezték a vörösőrségeket és Fülesről is szereztek fegyvereket. Szekereken megindult a két-háromezerre becsült „tömeg" Sopron ellen. Kópházánál a vörösök géppuskákkal és egy ágyúval felszerelkezve várták őket. A gépfegyverek zajára a szekeresek egy része visszafordult, majd a többiek is visszavonultak a közeli erdőbe, s lassan hazaszállingóztak. A soproni vörösök ellenállás nélkül megszállták Cenket, és elfogták a lázadás két ottani vezetőjét. A „rendcsinálásra" érkezett Szamuely Tibor vezette bíróság mindkettőjüket halálra ítélte, és kivégezték őket. A felkelésbe bekapcsolódó Kapuváron és Csornán nagyobb volt a bosszúállás. A részt vevő településekre jelentős sarcot vetettek ki, melyet a Lenin fiúk hajtottak be.
75 évvel ezelőtt - 1944. április 5-én településeinken is kötelezővé tették a sárga csillag viselését a zsidók számára. Egyéb korlátozó intézkedések után május közepén a Csepregi járás zsidóságát Csepregen, a Jókai utcában felállított gettóba szállították. Innen június közepén a soproni gyűjtő helyre költöztették őket. A július 5-i bevagonírozás után az Auschwitz-birkenaui haláltáborba kerültek, ahonnan csak kevesen tértek vissza. A munkaszolgálaton levő férfiak között nagyobb volt a hazatérők aránya. A csepregi járásbeli zsidók vesztesége: 210 fő körül volt. Az életben maradottak száma 40-45 főre tehető.
- 1944. szeptember 16-án a Csepregi járás munkaképes, 1892-1926 között született cigány férfiainak nagy részét gyűjtötték össze munkaszolgálatra. Csepregre, a mai Arany János és Vasút utca között levő Pajtáskertben kialakított gyűjtő helyre kísérték őket a csendőrök. Szeptember végén a századot Nagykanizsára szállították a József laktanyába. Onnan Iharosra [ma Iharosberény] kerültek, s lövészárkokat ástak, tankcsapdákat és drótakadályokat készítettek. Többen nem tértek haza közülük (egyeseket a „felszabadító" szovjetek málenykij robotra hurcoltak), mások betegséget kaptak. A büki Sztojka Ferencet szökés miatt kivégezték.
- 1944. november elején a Csepregi járás fiatal cigány nőinek egy részét a komáromi Csillagerődbe szállították. Innen német koncentrációs táborokba kerültek, ahol egy részükön orvosi kísérleteket hajtottak végre. Többen belehaltak a szenvedésekbe, mások életre szóló betegséget kaptak.
70 évvel ezelőtt, 1949. április 10-én hunyt el Sopronban Östör József jogász, országgyűlési képviselő. Gyülevízen (ma Zsira falurésze) született 1875. július 14-én.
30 évvel ezelőtt, a rendszerváltozás részeként, 1989-ben bontották le a nyugati határon a műszaki zárat, más néven a vasfüggönyt. A páneurópai piknik után, de még a hivatalos határnyitás előtt, 1989. augusztus 21-én hunyt el Répcevis és Locsmánd között a magyar határzár utolsó áldozata, Kurt-Werner Schulz.

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
2019. május 19. vasárnap • Ivó, Milán
hirdetés
Olvasnivaló a témában
Végre megmozdul az állóvíz Csepregen? A csepregi Bene-hegyi tó és környéke a település kiemelt turisztikai célpontja és látványossága lehetne, sajnos azonban az osztrák tulajdonos hozzáállása és a tó egyre romló állapota megakadályozza ezt.
A Madárvárta lakói …  (5.)Ha Tömörd neve elhangzik egy-egy társaságban, sokaknak egy gyerekkori élmény, egy kirándulás, a Kéktúra állomása vagy a Madárvárt jut eszébe. Folytatjuk a lakók bemutatását!
Kérjük a térségben lakó, illetve ide kötődő adófizető állampolgárokat, hogy személyi jövedelemadójuk 1 %-át ajánlják fel az itt működő kulturális alapítványok, ifjúsági és művészeti egyesületek számára.
Csatlakozz hozzánk!
Répcevidék online