A Madárvárta lakói … (5.)

2019. május 10. | Szerző: Kissné
Témakör: Egyéb | Település: Tömörd
A Madárvárta lakói …  (5.)

Ha Tömörd neve elhangzik egy-egy társaságban, sokaknak egy gyerekkori élmény, egy kirándulás, a Kéktúra állomása vagy a Madárvárt jut eszébe. Folytatjuk a lakók bemutatását!

Az egyik közösségi oldalon érdekes és izgalmas beszámolókat olvashatunk dr. Gyurácz Józsefnek, a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökének tollából. Tőle idézzük az írásokat, melyek a 20 éves megfigyelések eredményeit rögzítik. A különleges látogatókról a Répvevidék olvasói is ismerkedjenek meg!

Zöldike (Carduelis chloris)
A zöldike domináns énekesmadár a vizsgált területen. Összesen 4475 példányt gyűrűztünk az őszi vonulási időszakokban 1998 és 2017 között. A legtöbbet (834 példány) 2005-ben, a legkevesebbet (18 példány) 1998-ban gyűrűztük. Az éves fogások nem mutattak sem növekvő, sem csökkenő tendenciát 2001 és 2017 között. A zöldike őszi vonulása augusztus elején kezdődött és november elejéig tartott a 2001-2017-es időszakban. A napi fogás gyakori ingadozása volt jellemző, de ennek alapján határozott vonulási csúcs nem volt elkülöníthető. A visszafogott madarak aránya 2 % volt 2005-ben. A július, augusztusban gyűrűzött helyi fészkelő állomány madarai október közepéig elhagyták a vizsgálati területet. A leghosszabb minimum tartózkodási idő 60 nap volt. Az utolsó madár befogásának dátuma november 19 (2000) volt. Egy-egy Tömördön gyűrűzött példány Csehországban, Horvátországban, Olaszországban és Szlovéniában került meg. A Tömördön gyűrűzött zöldikék 68 %-át a cserjés gyepnövényzetben fogtuk be.


Sárgafejű királyka (Regulus regulus)
A sárgafejű királyka domináns énekesmadár a vizsgált területen. Összesen 3867 példányt gyűrűztünk az őszi vonulási időszakokban 1998 és 2017 között. A legtöbbet (521 példány) 2000-ben, a legkevesebbet (42 példány) 2002-ben gyűrűztük. Az éves fogások nem mutattak sem növekvő, sem csökkenő tendenciát 2001 és 2017 között. A sárgafejű királyka őszi vonulása szeptember végén kezdődött és még november első felében is tartott a 2001-2017-es időszakban. A vonulási csúcs október (október 27 - 31) végére esett. Az utolsó madár befogásának dátuma november 18. (1998 és 1999) volt. A gyűrűzött hímek és a tojók aránya 1,61:1 volt 2000-2001-ben, a tojók többsége pár nappal korábban vonult, mint a hímek. A visszafogott madarak aránya 5-8 % volt a 2000-2006 években. A visszafogott madarak legrövidebb minimum tartózkodási ideje 2 nap, a leghosszabb 26 nap volt 2004-ben. Az őszi vonulás csúcs időszakában befogott madarak lényegesen több zsírt raktároztak, mint az előtte vagy utána gyűrűzött példányok. Egy Tömördön gyűrűzött példány Olaszországban került meg. Kettő Oroszországban (Balti-tenger és Ladoga-tó partvidéke) gyűrűzött sárgafejű királykát fogtunk vissza Tömördön. A gyűrűzött sárgafejű királykák 64-85 %-át a sűrű bokrosban fogtuk be.

 

Fenyvescinege (Parus ater)
A fenyvescinege ún. járulékos (közepesen gyakori) és irrupciós (csak egyes években vonul át és fogjuk be kiugróan magas számban a vizsgálati területen) énekesmadár a vizsgált területen. Összesen 967 példányt gyűrűztünk az őszi vonulási időszakokban 1998 és 2017 között. A legtöbbet (379 példány) 2012-ben, de nem fogtunk egyet sem 1998-ban, 2003-ban, 2011-ben, 2013-ban és 2015-ben. Az éves fogások nem mutattak sem növekvő, sem csökkenő tendenciát 2001 és 2017 között. A fenyvescinege őszi vonulása szeptember elején kezdődött, amit egy nagyobb vonulási hullám követett szeptember 3 és 12 között, valamint egy kisebb szeptember 23 és október 5 között a 2001-2017-es időszakban. Az első madár befogásának dátuma augusztus 9 (2012), az utolsó fogásé november 9 (2000) volt. A gyűrűzött madarak közül egyet sem fogtunk vissza Tömördön, ami arra utal, hogy a fenyvescinege csapatai nagy valószínűséggel még a gyűrűzés napján tovább vonultak. Egy Szlovéniában fiókaként gyűrűzött madarat fogtunk vissza Tömördön 2005-ben. A Tömördön gyűrűzött fenyvescinegék több mint 80 %-át a cserjés gyepnövényzetben fogtuk be.

 

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
2019. május 19. vasárnap • Ivó, Milán
hirdetés
Olvasnivaló a témában
Végre megmozdul az állóvíz Csepregen? A csepregi Bene-hegyi tó és környéke a település kiemelt turisztikai célpontja és látványossága lehetne, sajnos azonban az osztrák tulajdonos hozzáállása és a tó egyre romló állapota megakadályozza ezt.
Kérjük a térségben lakó, illetve ide kötődő adófizető állampolgárokat, hogy személyi jövedelemadójuk 1 %-át ajánlják fel az itt működő kulturális alapítványok, ifjúsági és művészeti egyesületek számára.
Oldtimer találkozó a csepregi Ottó Kempingben (fotók)Programokat lásd a mellékletben.
Csatlakozz hozzánk!
Répcevidék online