A Büki Cukorgyár sorsa

2019. június 25. | Szerző: Sági Ferenc
Témakör: Egyéb | Település: Bük

Környékünkön sokan tudják, hogy 1917. március 12-én leégett a Nagycenki Cukorgyárak Rt. Büki Cukorgyára, pontosabban a gyártással foglalkozó épületrész. Az üzemi területen levő raktárak, javítóműhelyek, irodák, lakások, a gazdasághoz tartozó istállók és magtárak épen maradtak.

A tragédiát követően vége lett a cukorgyártásnak és finomításnak Bükön. Viszont mindez még nem jelentette a gyár teljes megszűnését. Az rt. Bükhöz tartozó gazdaságai, a javító műhelyek, a fűrészüzem, az irodák, az iparvágányok és a kisvasút tovább működtek 1929-1930-ig. A részvénytársulat nagycenki üzeme átvette a használható berendezéseket és alkatrészeket, tovább foglalkoztatta a büki állandó dolgozók egy részét, s feldolgozta a gazdaságok répatermését.
A gyár leégése viszont sok napszámos őszi-téli munkalehetőségét szüntette meg. Kezdetben még az újjáépítésében reménykedtek. A Soproni Napló 1918 novemberében a következőket írta: "A háborús viszonyok meggátolták a nagycenki czukorgyárak részvénytársaságát abban, hogy a büki gyárat újból felépítse. Ez a nagy munka a béke idejére maradt... Az a terve a részvénytársaságnak, hogy az új gyárat a modern technika minden vívmányával ellátja... Az új épület és berendezés mint egy tíz millió koronába fog kerülni." Az Rt. 1924-i közgyűlésén 300.000 koronás tartalékalapot hoztak létre a büki üzem felépítésére. Erre nem került sor, hanem - jelentős kölcsönt felvéve - a nagycenkit korszerűsítették. Addig viszont történtek más események is.
Az Osztrák-Magyar Monarchia már 1918. október végén szétesett, a két meghatározó államból önálló köztársaság lett, a magyar koronához társult Horvátország pedig kivált az addigi államszövetségből. A következő hónapokban tovább romlott hazánk állapota. Az rt-vel kapcsolatos 1919. évi, részben a Magyar Tanácsköztársasághoz kötődő történéseket előző számunkban ismertettük.
A büki gyár újjáépítéséről a „békeszerződés" miatt sem tettek le a menedzsment és a részvényesek. Magyarország mellett az osztrák állam is óriási területeket veszített a Párizs környéki békediktátumok hozadékaként. Ausztria a nagy veszteségekért kárpótlásul megkapta Nyugat-Magyarország egy részét, melyen a német anyanyelvű polgárok voltak többségben. A trianoni békeparancs értelmében Ausztriába került a Hartig- és a Rothermann-család tulajdonában levő hirmi (félszerfalvi) és a Patzenhofer-család tulajdonát képező siegendorfi (cinfalvai) cukorgyár. (E tulajdonos családok kezében volt a Nagycenki Cukorgyárak Rt. részvényeinek többsége!) Oda ítélték Nagycenket is cukorgyárával, s annak helyi gazdaságával és bérleményével együtt, illetve e gyár egyéb uradalmai közül a deutschkreutzi (németkereszturi), a nikitsi (előzőleg fülesi) és a lackenbachi (korábban lakompaki) gazdaságok is Ausztriához lettek csatolva. Az osztrákok terve alapján a nekik ítélt Sopron, ahol a Nagyczenki Cukorgyárak Részvénytársulata adminisztrációs központja működött, az új tartomány székhelye lett volna. Ezért Bük jelentősége felértékelődött, s a Nagyczenki Cukorgyárak Rt. 1920. december 20-i közgyűlésén úgy határozott, hogy az Rt. székhelyét Bükre helyezi át. Az 1920-as években nagyon sok - elsősorban a birtokok és bérlemények ügyeivel kapcsolatos - cukorgyári iraton látható a Nagyczenki Cukorgyárak Rt. Nyilvántartó Hivatala, Bük bélyegző. Tehát az rt. gazdaságaival kapcsolatos adminisztráció jelentős része - 12 fős személyzettel - Bükön történt 1930-ig.
Az 1921. évi Nyugat-magyarországi felkelés, majd az azt követő soproni és környéki népszavazás rést ütött a békediktátumon: Sopron és Nagycenk is Magyarország része maradt. Az rt. székhelyét az 1926. december 20-i közgyűlésen Nagycenkre helyezték. Az alapszabályt úgy módosították: „13. §. 3. bek.: A rendes közgyűlés évenként a mérleg lezárása után, és pedig legkésőbb május végén, és pedig Sopronban vagy Bükön vagy Nagycenken tartatik meg." A jegyzőkönyvek szerint a részvénytársulat közgyűléseit továbbra is Sopronban, a társaság üléstermében tartották. Végül az 1930. évi közgyűlésre, illetve előtte a felügyelő bizottság ülésére Bükön került sor, a társulat üléstermében.
A büki cukorgyár területén 1924-őszétől szeszgyárat működtettek. Itt a vezető mellett legalább négy munkás dolgozott. A szeszt általában burgonyából állították elő. A termelés mennyisége a megye két másik, az öntéspusztai és a földszigetpusztai uradalomban működő üzeméhez hasonló nagyságú volt, s jóval több, mint a szeszfőzdéké, melyek gyümölcspálinkákat készítettek.

A büki cukorgyár területén működő szeszgyár és a csepregi községi szeszfőzde termelése hektoliterfokban:
Év büki szeszgyár csepregi szeszfőzde
1924/1925. 93.287 -
1925/1926. 84.158 -
1926/1927. 92.663 4.472
1927/1928. 110.212 721
1928/1929. 89.211 1.501
1929/1930. 108.505 1.380

 

 

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
Kiemelt cikkek a témában