A Büki Cukorgyár közeli uradalmai az 1920-as években

2019. október 7. | Szerző: Sági Ferenc
Témakör: Egyéb | Település: Bük

1929-1930-ig tovább működtek a Büki Cukorgyár gazdaságai. A büki uradalomban és a Keresztényi kerülethez tartozó Meggyespusztán 1924-ben növénynemesítő üzemet hoztak létre.

A telep vezetője 1925-1930 között Dworák (1942-től: Udvaros) Károly mezőgazdász, növénynemesítő, aki 1921-ben a magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet. 1921-től Aszalódpusztán segédtiszt, 1923-tól a Vetőmag-nemesítő és Értékesítő Rt. kompolti telepén Fleischmann Rudolf asszisztense volt. Dworák Károly a kor mezőgazdasági szaklapjában, a Köztelekben publikált rendszeresen a büki-meggyesi évei alatt az itteni kísérletekről, eredményekről. Az ő beosztottja lett 1926-tól Sedlmayr Kurt növénynemesítő, aki külföldi tanulmányútjait követően ekkor került ide. Az rt. különböző uradalmaiban szakszerű fajtakísérleteket végeztek. Elsősorban búza, sörárpa és zab nemesítésével foglalkoztak. „A jó termő fajták nemesítése mellett az is céljuk volt, hogy az uradalmaiknak az említett gabonaféleségekből állandóan a legkiválóbb vetőmag álljon rendelkezésére, illetve a nemesített vetőmagok eladásával növeljék jövedelmezőségüket. A nemesítő munkálatokhoz létesült egy 8 kat. holdas állandó tenyészkert, továbbá évjáratonként váltakozó számú és nagyságú vándortenyészkertek. Rendelkezésre állottak a szükséges irodai, laboratóriumi és magtári helyiségek, továbbá a legmodernebb felszerelés, amelyből külön kiemelendő a villamos erővel rendelkező magtisztító mű." Ez utóbbi, egy Schule-féle magtisztító berendezés, a büki gyári területen levő ötemeletes magtárépületben működött. A büki gyár uradalmaiban végzett búzakísérletek alapján, a búza termelését befolyásoló tényezőkről írta meg Sedlmayr Kurt a doktori disszertációját. Mivel a cukorrépa nemesítésével a meggyesi gazdaságban behatóan nem foglalkozhatott, ezért Sedlmayr innen tovább állt. Kállósemjén, Berekböszörmény és Csén után végül 1930-ban Lédecen (ma Sopronhorpács falurésze) kibérelte a Csornai Premontrei Rend 268 katasztrális holdnyi birtokát, melynek bérléséről az rt. 1930-ban lemondott. E területen folytatta a gazdálkodást és a növénynemesítést munkatársaival. Új, a mi éghajlati viszonyainknak megfelelő cukor- és takarmányrépa-fajtákat kísérleteztek ki, később pedig takarmánynövényeket is nemesítettek. Munkásságáért két alkalommal is Kossuth-díjjal tüntették ki.

Ne pazaroljunk munkát és műtrágyát fel nem újított, elfajzott vetőmagra.
Országszerte bevált, eredeti, nemesített, Ackermann-féle ^
Danubia sörárpavetőmagról
prospektust azonnal küld a Büki Növénynemesítő Üzem, Bük, Sopron m.
Vetőmagszállítmányaink ellen soha még kifogás nem merült fel!

Danubia sörárpa reklám a Köztelek, 1929. 02. 24-i számából.
A gazdaságokban a 20. században fejlődött a szarvasmarha tenyésztés is. A meggyespusztai tehenészet számára 1911-ben és 1912-ben 40-40 montafoni tehenet importáltak, s ezzel tiszta borzderes állományt alakítottak ki. Az országos tejelési és tenyésztési versenyen „Magyarország legjobb átlagfejésű borzderes tehenészete az 1927/28. évben" II. helyezettje volt „a Nagycenki Cukorgyárak R.-T. büki [meggyesi] borzderes tehenészete 4191 kg tehenenkinti évi átlagos tejhozammal".
Az 1920-as években a Nagycenki Cukorgyárak Rt. 15 gazdaságában foglalkoztak szarvasmarha-tenyésztéssel. A kb. 500 db. állat zöme „szimmentál-bonyhádi, illetőleg eme fajtáknak vöröstarka tájfajtával történt keresztezéséből származó" egyedekből állt. A „tisztavérű szimmentáli bikáknak beszerzése... a világháború óta, mind nehezebbé vált." A vállalat gazdasági tanácsadója, ifj. Sedlmayr Ernő „udvari tanácsos, a wieni „Hochschule für Bodenkultur" tanára [és a Nagycenki Cukorgyárak Rt. szakmai tanácsadója,]... vetette fel, hogy a bikák előállítására egy telivér tenyészetet állítsunk fel, és egyúttal megfelelő tervezetet is dolgozott ki." Ezt az igazgatóság támogatta, s 1924 októberében „a telivértenyészet részére 1 darab bikát és 15 darab hasas tehenet, illetőleg üszőt vásárolt Szimmentálban. A szállítási és a vele járó egyéb költségek jobb kihasználása végett egyúttal 7 darab kb. 1 éves tenyészbikát is" vettek, melyeket később a különböző gazdaságokba helyeztek ki. Az állományt a büki Fekete út mellett, a csepregi határban levő Korpamajorban helyezték el. Itt a major körül 52 kh. műrétet és legelőt is létesítettek, s ezzel megfelelő tenyésztési feltételeket is biztosítottak - olvasható Pichler Richárd jószágigazgatónak a Köztelek, 1925. 05. 32-i számában közölt tanulmányában. Nem csak Meggyesen és Korpamajorban, hanem az rt. összes gazdaságában odafigyeltek a szarvasmarha állományok gümőkór mentesítésére is. A keszthelyi mezőgazdasági akadémia végzős diákjai tanáraik vezetésével tanulmányi útjukon az 1920-as évek második felében mindig felkeresték a büki cukorgyári központot és gazdaságot, s megtekintették a meggyesi növénynemesítő üzemet, a borzderes állományt és a korpamajori szarvasmarha telepet is.

 

Megosztás:
Úton, út félen történnek érdekes, izgalmas, szokatlan események! Ha ilyet lát, tapasztal, és úgy gondolja,
hogy ezt megosztaná másokkal is küldjön e-mailt, fotót az mailre.
Kiemelt cikkek a témában