November – őszutó, Szent András és az enyészet hava.

. Az őszutó idején a természet lassan elhagyja az októberi színpompát, a kellemes, simogató őszi napfényt fagyos hajnalok, ködös reggelek váltják.
A hónap első napja Mindenszentek ünnepe, másodika a Halottak napja. Valójában kelta eredetű ünnepekről van szó - a kelták naptárában november 1. volt az évkezdet, amikor is halotti áldozatokkal emlékeztek az elhunytakra. A keltáknál már a VIII. században általánosan megült ünnepet csak a IX., X. században vette át az egyház. Amikor saját hagyományaink feladásáról, az „amerikanizálódó" kultúráról szóló eszmecserékben példaként említik a Halloween-szokások hazai terjedését, érdemes megemlíteni: a Halloween ugyanabból a kelta gyökérből ered, mint a mi Halottak napi emlékezésünk.
Novembernek is megvannak a szokásos időjós napjai. Ha elsején hull a hó, az márciusig el se olvad, tartja a népi megfigyelés, ami szerint „Szent Erzsébet napja (19.) a tél erejét szabja". És azt is jól tudjuk: „Ha Katalin (25.) kopog, karácsony locsog". De vannak más, figyelmet érdemlő napok is. Ha másodikán sok eső esik, az azt jelenti, hogy a következő évben sok férfi hal meg. Aki viszont Márton napját (11-én) libát nem eszik, az jövőre egész évben éhezik.
Az egyházi év az adventi időszakkal, Krisztus eljövetelére való várakozással kezdődik. Az időszak advent első vasárnapjával indul, ami karácsonytól visszaszámolva éppen a negyedik. Mozgó ünnepről lévén szó, évről évre változik a dátum, idén Advent első vasárnapja november 29.-ére esik.